Kalandozások korok és korszakok között

Magyarország egyik legnagyobb vidéki múzeumát 1899-ben alapították Borsod-Miskolczi Múzeum néven, majd 1953-ban vette fel a sokoldalú tudós, Herman Ottó nevét. Miskolcon hét kiállítóhelye és három telephelye van. A Herman Ottó Múzeum működése 1962 óta Borsod-Abaúj-Zemplén megye egész területére kiterjed.

A múzeumban közel félmillió egyedileg nyilvántartott műtárgy található. A legnagyobb gyűjtemény a régészeti tár, amelynek kiemelkedő egységeit az őskor első tárgyi emlékei, a neolitikum bükki és bodrogkeresztúri kultúrájának leletei, a népvándorlás és a honfoglalás korának reprezentatív művészeti alkotásai jelentik.
A múzeum ásványtára őrzi a Kárpát-medence legteljesebb hazai kőzet- és ásványkollekcióját. A képzőművészeti tár jelentőségét – az itt őrzött műalkotások nagy számán túl – elsősorban az bizonyítja, hogy a magyar nemzeti festészet valamennyi kiemelkedő művészének remeke fellelhető itt, s ezek segítségével Mányokitól Moholy Nagy-ig bemutatható nemzeti festészetünk. A történeti tár gazdag ipartörténeti emlékanyagot tartalmaz, amelyhez közel félmilliós lapterjedelmű adattár csatlakozik a 14. századtól napjainkig terjedő írásos emlékekkel. A néprajzi tár nemzetközi szinten számon tartott része a matyóság és a palóc népcsoport népművészeti anyaga. A múzeum legújabb gyűjteménye a földtörténeti és természetrajzi tár.

Képtár

A vidék „Nemzeti Galériája”

A Herman Ottó Múzeum Képtára izgalmas művészeti kalandozásra, egyben időutazásra hívja látogatóit: a magyar képzőművészet 250 évet tekintheti át az itt látható gyűjteményben a műkedvelő közönség. A festészeti mesterremekek tárlatát a szobrászat jeles egyéniségeinek művei és iparművészeti alkotások színesítik.

A kiállított képzőművészek reprezentatív névsora önmagáért beszél. Elég csak Mányoki Ádám, Barabás Miklós, Benczúr Gyula, Lotz Károly vagy Munkácsy Mihály nevét említeni, de nem szabad elfeledkeznünk Paál László, Szinyei Merse Pál, Gulácsy Lajos, Csontváry Kosztka Tivadar és Rippl-Rónai József kiemelkedő alkotásairól sem.

Pannon-tenger múzeum

Földtörténet és Ásványok

A Pannon-tenger Múzeum a Herman Ottó Múzeum legújabb kiállítóhelye. A tárlat két emelet mélységben, a föld alatt tekinthető meg. A látogatók az „őserdei ösvényeken” barangolva, játékos környezetben ismerhetik meg a 7 millió éves bükkábrányi mocsárciprusok igaz történetét. Izgalmas földtörténeti kalandokat
ígérnek az ősállat- és ősnövény-maradványok, a világhírű rudabányai ősmajom, a paleomágnesesség titkainak, vagy a vulkánok működésének tanulmányozása. A Herman Ottó Múzeum Ásványtára itt mutatja be A Kárpátok ásványai című kiállítást, ahol 6 országból (Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Ukrajna, Románia) több mint 1000 ásványt tekinthetnek meg. A rendszeres és időszaki programok lebonyolítását 80 fős konferencia-, 40 fős vetítő és 15 fős szemináriumi terem, valamint külön múzeumpedagógiai foglalkoztató segíti.

Papszer

Ódon falak között

Az Avas lábánál, az ősi Papszer elején álla Herman Ottó Múzeum kiállítóhelye. Miskolc legrégebbi középülete a fölötte magasodó középkori műemlék templommal egyidős. Falai között 1560 óta református gimnázium működött, majd 1899-ben itt kezdte meg működését a Borsod-Miskolczi Múzeum, mai nevén a Herman Ottó Múzeum. Régészeti és történeti állandó kiállítások mesélnek Papszeren a város évszázadairól, de megújuló időszaki és képzőművészeti tárlatok is láthatók itt.

Peleház

Herman Ottó Nyaralója

Lillafüreden, a bükki Szinva-patak festői völgyében áll Herman Ottó egykori nyaralója, ahogy ő nevezte: a Peleház. A tudós polihisztor a szomszédos Hámorban nőtt fel, a Bükkhöz és Miskolchoz egész életében ezer szállal kötődött. A Peleházat a múzeum örökölte meg a családtól, és a hangulatos erdei villában kiállítást rendezett be: családi fotók, szerelmes levelek, naplók, rajzok, személyes tárgyak mesélnek a nagy tudós magánéletéról. A kertben kemence, szalonnasütő várja az aktív pihenésre vágyókat.