Megújuló múlt, megújuló történelmi terek

Fénykorát idéző módon épül újjá Diósgyőr vára. A romantikus romállapotot tiszteletben tartva újulnak meg: bástyák, újjáépülnek az egykori palotaszámyak, és újra látható lesz az a lovagterem is, amely az építése idején Közép-Európa legnagyobb helyisége volt.
A diósgyőri szikladombon a régészeti feltárások tanúsága szerint a 9-10. században földvár állt, amely a tatárjáráskor pusztulhatott el. A helyén az Ernye család által építtetett ovális alaprajzú, két tornyos kővárat 1316-ban említi először történeti forrás.
Diósgyőr fénykorát Nagy Lajos uralkodása (1342-1382) idején élte, aki a nemzetségi várat gyökeresen átalakíttatta. A szabályos alaprajzú, négy saroktornyos, emeletes lakószárnyakkal és kápolnával kialakított várpalotát sokszögű külső vár övezte. Az erődítéssel védett lakályos Várpalota 1526-ig hat királyné jegyajándéka, vidéki rezidenciája volt. Diósgyőr bérlői a 16. századtól a török veszély elhárítására védműveket építettek, de néhány évtized múltán már a pusztulásról tudósítottak a vár sorsáért aggódó várkapitányok panaszos levelei.

A hadászati értékét elvesztett erődítmény végső romlása a 17. század végén kezdődött, és a 20. századra már csak a négy torony és a déli homlokzati fal állt omladékán. Diósgyőr várának a történeti hűséget szem előtt tartó rekonstrukciójához régészeti és levéltári kutatásokon, kőtári leletanyagok és digitális épületfelmérések elemzésén alapuló építészeti terv készült. A felújítási munkálatok 2013 őszén kezdődtek meg.

Várudvar

Eredeti kőfaragványok felhasználásával újra megépül az emeleti loggiára (körfolyosóra) vezető északkeleti és délnyugati díszlépcső.

Lovagi tornák tere

A vár szomszédságában, az egykori huszárvár területén épül fel a Lovagi tornák tere, amely hagyományőrző lovagi tornák, lovas versenyek, nyári színházi előadások, fesztiválok és szabadtéri koncertek helyszíneként szolgál majd. Lelátósorainak kialakítása követi a régészeti kutatások nyomán feltárt külső várfalak vonalát, amelynek egyes részleteit feltárják a látogatók előtt is.

Lovagterem

Ismét látható lesz az északi palotaszárny teljes emeletét elfoglaló lovagterem, a közepén három pillérrel két hajóra osztott csarnok, amely a korabeli közép-európai várépítészet egyik legnagyobb helyisége volt a maga 338 négyzetméteres alapterületével.

Várkápolna

Megszentelt térként épül újjá a keleti szárny központi helyisége, a kétszintes, nyolcszögű szentélyzáródású kápolna. Az emeleti rész számára készülhetett a Giovanni Dalmata munkájaként számon tartott reneszánsz oltár, az úgynevezett Diósgyőri Madonna.

Palotaszárnyak

A négy, egyemeletes palotaszámy közül három épül meg: az északi a lovagteremmel, a keleti a kápolnával és a királyi lakosztállyal, valamint a déli palotaszárny a királynék lakótermeivel. Az északi szárny földszintjén kapnak helyet: látogatókat kiszolgáló helyiségek, a keleti és déli szárny – egyenként az udvarról nyíló – szobáiban pedig a középkori váréletet, illetve a különböző mesterségeket bemutató, interaktív tereket alakítják ki. A nyugati palotaszárny egykori, ebédlótermeket magába foglaló emeletén nagy, nyitott terasz várja majd a látogatókat.

Borospince

A nyugati palotaszárnyban az eredeti lépcsőkön közelíthető meg a hajdani, emelet magasságú beltérrel rendelkező, két hatalmas helyiségből álló pince. A jövőben itt borozó és középkori látványkonyha kínál majd különleges enni- és innivalókat.

Tornyok

A délnyugati torony megmarad az 1800-as évekbeli, villámcsapás okozta romállapotában, megőrizve így a vár nyugati oldalának megszokott festői, romantikus képét. A másik három torony emeleti helyiségeiben egy-egy kiállítást, a tetőkön pedig a várkörnyék és a Bükk hegység erdeinek látványát csodálhatják meg a csigalépcsőkön felkapaszkodó látogatók.